keringenek bennem a szavak
fényképeket nézegettem
piciny gyermek anyja karjában
ahogy néz...
összevissza kalapál a szívem
az érzés mindent elsöpör
feltör bennem a múlt
mikor kezemben tartottalak
drága gyermekem
anyának lenni
az élet legszentebb csodája
figyelni minden rezdülésed
látni nap mint nap ahogy változol
és egyszer csak ajkad formázza: mama
bár te először azt mondtad: autó:-)
mindig lested az ablakból
úgy tudtad melyiknek mi a neve
messziről felismertél minden típust
édes kisfiam mennyire szeretlek
nincs arra szó, csak odabent zuhogó érzés
szívszorító szép
s most hogy felnőttél s oly messze vagy
olykor bánat felhőzi lényemet
a hiányt elmondani nem lehet
édes kisfiam...
2012. június 3.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése