levél Neked * hiányodra hangolódva

 kezicsókolom.
 Kiskegyed hiányát
fájlalom nagyon...


és itt kirohantam
mert a Napnak olyan
fájdalmasan szép
ragyogása borította
szemben a fákat,
hogy muszáj volt fényképezni
de az adott pillanat elszaladt
oly gyorsan ahogy felvillant
s kint már csak sápadt
kisöccse nézett reám
a fénylő ragyogásnak...


ma már nem is tudom
mikor keltem
nem kell kapkodni
nincs idő valóban
csak valami terpeszkedő
félelme az elmúlásnak


nem sokat tettem
csak egy kis serpenyős
krumpledlit sütöttem
az eltett vargányához
ami a jeges szekrény mélyében
mirelit álmot álmodott
s hogy érezte-e a domb melegét
mi nővesztette - bizony nem tudom


amúgyis minden olyan hallgatag
mert mi szól s megszólal
már rég nem az
mi odabenn él és ég


minden szó átváltozik
s nem is azt akartam
és nem is úgy akartam
mondani
mondani


ölellek

Siersthal, 2017. november 13.